Szeplőtelen Szűz Mária kápolna
A 10-es sz. ház udvarán a Szeplőtelen Szűz Mária római katolikus kápolna látható, melyet az 1908 – 1909-es években épített a községnek akkor még beépítetlen részében.
Ez egy kisebb egyhajós épület a szentély sokszögű záródásával és az ormos homlokzat fölé emelt kőből és téglából készült kis toronnyal, amely gúla alakú tetővel van fedve. Az épület homlokzatait lizénák tagolják, valamint félkörívben végződő keretes ablakok, három kezdőkővel. A falazott háromszögű oromban végződő főhomlokzat alatt van a kápolna körszelet-lezárású főbejárata három kezdőkővel. A kápolna belső tere dongaboltozattal van fedve, a szentély kupolája sokszögű.
A főoltár a kápolna építésének időszakából való, közepében a Szeplőtelen Szűz Máriát ábrázoló oltárképpel. A kápolnát Madonna és Jézus Krisztus szobrai is díszítik.
Képoszlop a település határában
A szőlőskertek között áll egy képoszlop, melyet 1853-ban állíttatott Isten dicsőségére a Bolgár család (erről tanúskodik a B.L. monogram is). Ez egy kis, négyzet alakú, karcsú építmény, tetején háromszögű orommal. A dongaboltozattal fedett, aranyszínű kis csillagokkal díszített épület falmélyedésébe színezett Pieta-dombormű van helyezve.
Központi keresztek a temetőben és a település területén
A 170-es sz. ház udvarán látható egy műkőből készült út menti kereszt öntöttvas korpusszal, melyet 1992-ben állítatott Isten dicsőségére a Petényi család.
A 157-es sz. ház előtt fekete márványból készült út menti kereszt áll öntött vas korpusszal, melyet 1960 körül állított Nagy Lajos hálából a beomlott bányából való megmeneküléséért.
A község északi végén az Ipolynyék - külső tartalom felé vezető út mellett áll egy kőből készül út menti kereszt öntöttvas korpusszal, melyet 1910-ben állítatott Isten dicsőségére Nagy István és neje, Buris Francziska. A kereszt négyzet alakú talapzatra van helyezve, amelyen szív formájú dombormű van, s mint II. világháborús emlékeztető: golyók által ütött lyukak. Ezen a helyen eredetileg egy 19. század elejéről származó fakereszt állt.
A templom előtt műkőből készült kereszt áll öntöttvas korpusszal, melyet 1900-ban állíttatottIsten dicsőségére Nagy István és neje Buris Francziska.
A keresztet 1953-ban újították fel. Talapzatán a dombormű keresztet, létrát és vadrózsát ábrázol.
A régi, ma már nem létező templom mellett kőkereszt állt, melyet a 19. század első felében Bolgár Mihály állítatott – valószínűleg a templommal együtt tűnt el a föld felszínéről.
A régi, kőből készült központi temetői keresztet színezett öntöttvas korpusszal 1912-ben állíttatta Isten dicsőségre Bugyi István és családja.
A műkőből készült központi temetői keresztet szintén színezett öntöttvas korpusszal 1968-ban állíttatta Isten dicsőségére Bodzsár János neve.
Nepomuki Szent János–szobor
A község keleti, alsó végén áll Nepomuki Szt. János 1797-ből származó kőszobra – legutóbb 1982-ben újították fel. Egy népi kőfaragó munkája, s egy négyzet alakú, csigadíszítéssel ellátott talapzaton áll. Évtizedekkel ezelőtt minden évben, Nepomuki Szt. János ünnepének előestéjén a község hívői ennél a szobornál gyülekeztek vallási összejövetelre.
Werbőczy István kastély
A helyi hagyományok szerint az országúttól nem messze állt Werbőczy István- külső tartalom kastélya, amely valószínűleg a török háborúk idejében ment tönkre, illetve semmisült meg. Azt a helyet, ahol állt, még a mai napig Kastély-rétnek nevezik.
Természetesen a kastély külsejét és helyét is csak megközelítőleg ismerjük.
Sőtér Kálmán kúria
A község értékes műemléke a Sőtér Kálmán-kúria (74-75 sz.), amely 187 után létesült a Bolgár család régebbi, barokk stílusú kúriájának átalakítása nyomán. A Kúria részben egyébként valószínűleg a Bolgár család (Inámi) 11 nemesi kúriája állt. Ezek fokozatosan tűntek el a telkek tagosítása, 1850 után, amikor a nemesi rend (rang) sokat vesztett tekintélyéből.
Sőtér itt 1872-ben telepedett le a Scitovszky - külső tartalom érseknél eltöltött szolgálati évek után, és főleg méhészettel foglalkozott, valamint gazdálkodott.
Öregkorában, 1912 után Nyitrakoroson húzódott meg Förster bárónál, s itt is halt meg. Sőtér a birtokot a kúriával együtt átíratta keresztfiára, Horváth Bélára, aki a főszolgabírói tisztségre pályázott.
Költekező életmódja következtében azonban a birtokra a bank tette rá a kezét, amelytől aztán Ágoston János vette meg.
1919-ben a Csíri testvérek, János és Károly vették meg a kúriát, az ő leszármazottaik birtokolják azt mindmáig. Ezért van az épület a tulajdonosok által két részre osztva, ami eléggé meg is látszik az állapotán.
A kúria neoklasszicista stílusban épült földszintes, téglalap alakú épület, mérete 31 x 10,4 méter, az udvar felé pilléres folyosóval nyitott. A folyosó két vége be van falazva. A téglalap alakú ablakok fölött felső ablakpárkány van tartóoszlopokkal alátámasztva, közöttük pedig virágfüzér alakú gipszdíszítmények. Ugyanilyen stukkódíszek vannak a pillérek felső részén is.
Jellegzetes és érdekes a fogazott szegélyű koronapárkány. A keskenyebb oldalsó négytengelyes homlokzatok falazott, háromszögletű ormokban végződnek, középen gömbölyű világítónyílással. A kúria eredeti öt, egymás után sorakozó helyiségének fabion mennyezete van. Az egyik szobában fennmaradt egy eredeti cserépkályha és az akkor központi fűtés rendszere, ami Sőtér-korabeli különlegesség.
Az épületben konyha, kamra és pince is volt. A konyhába nyílt a szolgálati személyzet két kis szobája. A kúriát egy kb. 50 m hosszú sziklaszirten építették fel. Az utóbbi időben eléggé tönkrement, lakáscélokra nem használják. A rendbe hozott részét alaposan leegyszerűsítve, építészeti jellegzetességeitől és díszítményeitől megfosztva újították fel, úgy tervezik, hogy lakni fognak benne. A másik, roskatag részt, melyeken, paradox módon jobban fennmaradtak az építészeti elemek, ma raktárként használják.
A kúria egy nagy kiterjedésű park közepén épült, amelyben Sőtér 1874-ben létesített méhese is ált. Alapjai kőből voltak, rajuk egyenes falazott felület. Erre 25-30 szalmából készült, vesszőkkel megerősített méhkas volt helyezve.
A méhes 1935 után megszűnt működni, nem messze tőle új, téglalap alakú méhest építettek, amelyet az 1999-es árvíz elpusztított, mára csupán néhány falmaradványa és alapjai emlékeztetnek rá.
Sőtér mézkészítési eljárásának különlegessége a kisméretű mézkeretek voltak, melyekben a lépeket rakták, mindezt közvetlenül a méhkasba helyezték a méhek ki- és berepülésének a nyílásán keresztül, mivel a felső, legömbölyített részt nem emelték le. A mézkészítést a méhkasban pálcára erősített bőrrel vizsgálták.
Sőtér személyisége, munkássága határozottan megérdemelné, hogy a kúriát kulturáltabb módon használják fel, sajnos, ez jelenleg lehetetlennek tűnik.
I. és II. világháború áldozatainak emlékműve
A templom alatt látható az 1950-ben állított, Az I. és II. világháború áldozatainak emlékműve. Ez a kőhasábokból készített, obeliszk alakú síremlék alacsony talapzaton áll, csúcsán dombormű: katonai sisakot és két, keresztbe tett kardot ábrázol. Az emlékmű márványtábláján az I. világháború 27 áldozatának és a II. világháború 11 áldozatának a neve olvasható. Az emlékművet szép, kovácsoltvas kerítés veszi körül.
